BOJTORJÁN

A közönséges bojtorján vagy nagy bojtorján (Arctium lappa).

Az őszirózsafélék családjába, a katángformák alcsaládjába, a bojtorján nemzetségbe tartozó növényfaj.

 Népies elnevezései: lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli lapu, keserűlapu, buzogáncs, ragadáncs és nagybojtorján.

 Tévesen nevezik bogáncsnak. 

A bojtorján,kétnyári 3-6 cm vastag, 40 cm hosszú, ráncos, szürkésbarna, mélyre nyúló karógyökérrel.

 Alul lapátnyi levelei jellegzetesek, szív alakúak. 

A szár felső részén a fonákján nemezesen szőrös levelek egyre kisebbek. 

A virágfészkek gömbösek, a virágok pirosak vagy bíborszínűek, s horgas fészekpikkelyű virágzatban nyílnak, júliusban és augusztusban.

 Gyümölcse hosszúkás, tojásdad alakú, többszörös bóbitával. 

Európában őshonos, de Ázsiában és Észak-Amerikában is megtalálható.

 A bojtorján elsősorban folyópartokon, útszéleken, törmelékes területeken, félárnyékos erdők szélén, gyomtársulásokban, parlagokon, házak körül terem.

Hatóanyagai:Inulin, keserűanyag, nyákanyag, illóolaj.

Hatása:Enyhénvizelethajtó, epe- és vesekőoldó, antimikrobális.

Alkalmazása belsőleg:             Máj és epepanaszok.

         Epe és veseköveknél. Cukorbetegség.

Külsőleges alkalmazása:              Szájüregi gyulladás.

Ekcéma, akne, psoriazis.

     Hajhullás, korpásodás esetén.

A hajápolószerek egyik alapvető hatóanyaga a bojtorjángyökér-olaj. 

Hajhullás, korpa, túlzott kozmetikázás esetén kifejezetten hasznos. Oliva- és földimogyoró-olajjal keverve fürdőolajként is alkalmazzák izom- és ízületi fájdalmak, ill. hajproblémák esetén.

 A bojtorjánt inulin, kevés cserzősav és cukor tartalma miatt egyes helyeken friss hajtásával együtt főzeléknek készítik el.