A lisztérzékenység, vagy cöliákia gluténre adott kóros immunválasz, és az ennek következtében kialakuló, a vékonybelet érintő, elhúzódó gyulladásos reakció, mely során a bélfalban szerkezeti átalakulás következik be. 

A "téves" immunreakció miatt a bélrendszer belső felszínén levő, a tápanyagok felszívását végző bélbolyhok elhalnak, gyulladás alakul ki, és végül akár daganat is kifejlődhet. Sajnos Magyarországon minden 85 emberből egynél kimutatható a betegség.

MI A GLUTÉN?

A búza félék egyik fehérjéje a sikér vagy más néven a glutén. Ezekben a gabonafélekben bizonyítottan jelen van:  

BÚZA: a búzafehérje gluténfrakciójának alkohol-oldékony komponense, a gliadin.

ROZS:  a rozsnál a szekalin,

ZAB   :  azabnál avenin

ÁRPA : az árpánál a hordein prolaminfrakciói 

TÖNKÖLYBÚZA

A felsorolásból is jól láthatjátok, hogy sokan a búzával teszik egyenlővé a glutént, pedig ez nagy tévedés. A glutén gliadin tartalma a kiváltó oka, a cöliákia .

MIT JELENT A GUTÉNÉRZÉKENYSÉG

A gluténérzékenység egy autoimmun betegség, ami genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki. Mivel a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos gyomor-bélrendszeren kívüli tünettel, társbetegségekkel jár, nagyon fontos, hogy minél előbb diagnosztizálják. Súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz . Ezzel nagyon komoly hiány állapotokat idéz elő. Nem gyógyítható, a gluténelkerülése a terápia.

Glutén érzékenység kapcsán óvakodjunk, a bizonytalan öndiagnosztizálás utáni esetlegesen szükségtelen, felesleges gluténmentes étrend bevezetésétől, hiszen előfordulhat, hogy egy sokkal súlyosabb betegség ideje korán való felismerését késlelteti egy kérdéses átmeneti jobb közérzet!  

CÖLIÁKIA TÜNETEI

A cöliákia tünetei széles skálán mozognak a közepestől a súlyos tünetig, és egyénenként változik. Nem minden cöliákia beteg észlel gyomor és bélrendszeri problémát; a test bármely része érintett lehet. A tünetek közt lehet felfújódás, hasi fájdalom, hányinger, székrekedés, hasmenés, szelek, fáradtság, vérszegénység, fejfájás, afták, visszatérő vetélés, súlycsökkenés, bőrproblémák, depresszió, izületi és csontproblémák és idegrendszeri tünetek, és a sornak nincs vége.

A legismertebb, tipikus cöliákia tünetek közé a krónikus hasmenés, haspuffadás, hányinger, hányás tartozik, ám egyre több embernél fordul elő, hogy nincsenek emésztőrendszerei tünetek, mégis fennáll a betegség. Ennek figyelmeztető tünetei lehet többek között a vashiány, soványság, fáradékonyság, csontritkulás, a máj zavarának tünetei, valamint vitamin, és fehérje hiányos állapotok. Gyakori jelenség, hogy egyszerre több autoimmun betegségek is jelen van. A gluténintolerancia sokszor társul például 1-es típusú cukorbetegséggel, Hashimoto kórral, Sjörgen szindrómával, lupus-szal.És itt sincs sajnos vége a felsorolásnak.

Autoimmun pajzsmirigygyulladás -azaz a Hashimoto thyreoiditis- esetén a pajzsmirigy alulműködése jellemző. Ennek tipikus tünete az anyagcsere folyamatok lelassulása, hízás, székrekedés, fáradtság és a depresszió. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a pajzsmirigygyulladáshoz sajnos ahogy említettem más autoimmun betegségek is kapcsolódnak.ellenben a vérvizsgálat és/vagy a bél biopszia mégis igazolhatja a probléma fennállását. 

HOGYAN MUTATHATÓ KI A CÖLIÁKIA?

Milyen vizsgálatokat végezhetnek lisztérzékenység gyanúja esetén?

A cöliákia diagnózisának felállítása a tünetek megismerésén, vérvételi, szövettani (biposzia), valamint genetikai vizsgálatokon alapul.

Mikor javasolt a vérvétel?

Amennyiben a lisztérzékenység gyanúja felmerül a fentebb részletezett tünetek alapján, vérvétel során vett vérmintából a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki.

Mikor javasolt a szövettani vizsgálat?

Pozitív laboreredmény esetén a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (tükrözéses vizsgálattal) és szövettani vizsgálata javasolt a diagnózis megerősítése céljából. A vékonybélben lisztérzékenység esetén a bélbolyhok atrófiája, sorvadása, valamint a nyálkahártyában emelkedett nyiroksejt-szám észlelhető. Ha a klinikai gyanú nagy, negatív vérvételi eredmény esetén is szövettant kell végezni.

Mikor javasolt a genetikai vizsgálat?

A lisztérzékenységre jellemző, hogy családi halmozódást mutat, ezért családszűréssel a betegek családtagjainak 10 százalékánál kimutatható. A genetikai vizsgálat szájnyálkahártya-törletből történik.

Egyéb hasznos, a diagnózist segítő, kiegészítő vizsgálatok

Mivel a gluténérzékenység egy szisztémás betegség, az egész szervezet általános állapotáról informáló laboratóriumi vizsgálatok is segítik a diagnózis felállítását. A cöliákiához társuló különböző megbetegedések feltárásában szintén hasznosak lehetnek a vérvételi paraméterek. Ilyen laboratóriumi vizsgálatok például a vérszegénység laboratóriumi jelei vagy különböző endokrinológiai, valamint immunológiai paraméterek.

HOGYAN ÉTKEZZÜNK?

Amennyiben autoimmun glutén érzékenység bizonyított, akkor élethosszig tartó gluténmentes diétát kell tartania.
Búzaliszt helyett válasszon inkább kukorica-hajdina-kókusz-illetve rizslisztet.

 Fontos, hogy a glutént tartalmazó ételeket kerülje péksütemények, készételek vásárlásánál, valamint panírozás, bundák elkészítésénél is!

Köretek tekintetében nem kell visszariadni a keményítő tartalmú ételektől, így remek választás lehet többek között a kukoricadara, kukoricalisztből készült tészták, quinoa, a rizs, a köles, illetve a burgonya is

Ha az emésztőrendszer nagymértékben károsodott a gluténérzékenység miatt, akkor átmenetileg szükség lehet laktózmentes, néha teljes tejmentes étrendre (de általában 2-3 hónap elteltével vissza lehet ezeket az ételeket vezetni az étrendbe).

A tejtermékek és minden más alapanyag esetében arra érdemes arra is figyelni, hogy amihez már valamilyen ízesítést hozzáadtak, ott szerepelhet glutén is! Így pl. a natúr joghurt biztosan gluténmentes, ám az ízesített fajták címkéjén minden esetben ellenőrizni kell, hogy tartalmaznak-e glutént!

Mit jelent a gluten-free jelölés?

Ahhoz, hogy a termék "gluten-free" jelölést kapjon, tehát hogy gluténmentes termékről legyen szó, konkrét szabályokat kell betartania. Az Európai Unió területén vannak érvényben lévő szabályok a termékek gluténmentessége és csökkentett gluténtartalmának megjelölésére.

2016. július 20-tól érvényben van a 2014/828-es számú (EU) végrehajtási rendelet, mely 2014. július 30-tól hatályos, melyben megtalálható az összes követelmény és kötelező információszolgáltatás a fogyasztó számára a termékekben található glutén hiányáról vagy csökkentett tartalmáról. Ezt a rendeletet az Európai Parlament és Tanács (EU) 2011. október 25-ei 2011/1169-es számú rendeletére való tekintettel adták ki, mely a fogyasztó az élelmiszerek összetevőinek kötelező informálásáról szól.

GYAKORI KÉRDÉS?

Gluténmentes étrend kell-e mindenkinek? 

Egyértelmű a NEM!

A gluténmentes diétával kapcsolatos egyéb rizikófaktorok is vannak.

A glutén elhagyása az étrendből hatással lehet a teljes egészségi állapotra, de vannak velejáró rizikói is. 

Tápanyaghiány - a glutén tartalmú élelmiszerek elhagyása okozhat például vas-, kalcium-, rost- vagy B1, B2, B3 és B9-vitamin hiányt.

Rosthiány - a pékáru és a gabonaféléket tartalmazó termékek elhagyása okozhat rosthiányt. Az megfelelő mennyiség pótolható más rostforrásokból, például hüvelyesekből.

A szív- és érrendszeri megbetegedések nagyobb rizikója - egy 2017-ben végzett kutatás a glutén hosszantartó elhagyása esetében nem cöliákiás embereknél a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának nagyobb rizikójára mutat rá. Az oka a teljes kiőrlésű élelmiszerek előnyeinek hiánya, mivel azok segítik a szív egészségének megőrzését.

A testsúly növekedésének lehetséges rizikója - több feldolgozott gluténmentes termék is rendelkezhet magasabb kalória-, zsír- és cukortartalommal, ennek következménye pedig lehet az ember teljes testsúlyának megnövekedése.

Mítoszok a gluténmentes diétáról

Végül biztosan titeket is érdekelni fog, ha csatolunk néhány mítoszt, melyek gyakran szóba kerülnek a gluténmentes diétával kapcsolatosan. 

Egy darabka kenyér nem árthat - a cöliákiások gyakran találkozhatnak azzal, hogy az emberek nincsenek tisztában a betegség komolyságával, aminek oka az lehet, hogy alábecsülik ezeket a nehézségeket. Kis mennyiségű glutén is károsíthatja cöliáliásoknál a belek sejtjeit, még közvetlen tünetek nélkül is. A glutén kis mennyiségben káros lehet a gluténérzékenységben szenvedő embereknél is. Nem teljesen egyértelmű ugyanis, hogy meg tudják-e emészteni a kis mennyiségű glutént.

A gluténmentes diéta alkalmas a testsúly csökkentésére - a gluténmentes diéta nem feltétlenül jelenti az ideális utat az áhított testsúlyhoz. A testsúly csökkenése akkor fordulhat elő, ha a glutént például gyümölcsökre vagy zöldségre cseréljük le. A feldolgozott gluténmentes, magas cukor- és zsírtartalmú ételekre való csere nem biztosít alacsonyabb testsúlyt, de éppen ellenkezőleg, még növelheti is.

A gluténmentes diéta egészségesebb - ez az étkezési forma a cöliákiával, gluténérzékenységgel, vagy más hasonló betegséggel küzdő emberek számára egészségesebb. A glutén elhagyása önmagában nem képes javítani az egészségi állapoton. Minden az alapanyagok kiválasztásától és az étrendtől függ. Ahogy a 2-es számú mítosznál is említjük, a magas cukortartalmú élelmiszerek zöldségre és gyümölcsre cserlése okozhatja a testsúly csökkenését. Téves az a feltételezés, hogy a gluténmentes diéta általánosan univerzális megoldás a fogyáshoz, és így bátran fogyaszthatóak magas zsír és cukor tartalmú  gluténmentes termékek.

Akár preferáljátok a glutént, akár nem, a legfontosabb, hogy elegendő mennyiségű tápanyagot vigyünk a szervezetünkbe. A trendek jönnek-mennek, azonban mindig fontos, hogy releváns forrásokat keressünk, s őrizzük meg a kiegyensúlyozott étrendünket.

Most azért kitör belőlem a szakma, és nem tudom megállni, hogy ne mondjam el mennyire fontos a táplálék kiegészítők fogyasztása ennél a korképnél.