ÉRELZÁRÓDÁS
Tudtad a magyarok 52 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ezen belül a koszorúér betegség vezető szerepet tölt be.
Legújabb kutatások arra mutatnak rá, hogy az atherosclerosis
érelmeszesedés/nem más, mint egy gyulladásos folyamat eredménye.
A klasszikus rizikófaktorok közé tartozó dohányzás, cukorbetegség és magas koleszterin,-vérzsír, túlsúly, stressz, stb. is számottevő.
DE a fertőző betegségeket, illetve annak kórokozóit - mint pl. a Chlamydia pneumoniaet, Helicobacter pylorit, Herpes simplex virust, Cytomegalovirust - is felelőssé tették az atherosclerosis folyamatának kialakulásáért.
Így könnyű elhinni, hogy a gyulladáscsökkentőként ismert aspirin bizonyítottan csökkentheti a szívizom infarktus és a hirtelen szívhalál kialakulását.
Sokan úgy gondolják, hogy elegendő az Aspirin Protect vérhígitásra!
Sajnos nem így van ,de ez nem az én kompetenciám elétek tenni. Ez orvos feladata.
Azt viszont fontosnak tartanám , hogy prevenciós céllal jó lenne kötelező laborvizsgálat a vér konzisztenciájára vonatkozóan.
Hisz a koszorúér szűkületek terápiája elsősorban szívkatéterezéssel és egy speciális fémháló (stent) beültetésével történik.
Ilyen beavatkozásból évente 18 ezret végeznek az országban. Az elmúlt évek során jelentős fejlődés történt a stentek előállításában, ennek köszönhető a speciális gyógyszerbevonatú eszközök megjelenése.
A legmodernebb technológiáknak köszönhetően mára olyan bio kompatibilis anyagból készült stent előállítása is lehetővé vált, ami a szűkület kitágítása után, az érszakasz stabilitását követően önmagától felszívódik. Hozzátették, ne felejtsük el, hogy három óra áll rendelkezésünkre az élet megmentéséhez, hiszen három órán belül meg kell történnie a vérrög oldásnak.
Nem tudom tudjátok-e október 29.-e a stroke világnapja. Szomorú tény, ötpercenként egy ember szélütést kap! Hatalmas tévhit az, hogy a stroke csak az idősek betegsége, fiatal és középkorú felnőtteknél is felléphet, sőt akár gyerekkorban is jelentkezhet.
Mint írták, a stroke az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, mely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Alapvetően két formája ismert: az agyi infarktus, mely az esetek körülbelül 80 százalékában fordul elő, ekkor az adott agyterület nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, míg a másik formája az agyvérzés, ez az esetek körülbelül 20 százalékát jellemzi, ekkor vér lép ki az érpályából, és így roncsolódik az agyállomány.
Fontos tudni, hogy az első órák döntő értékűek az életben maradás vagy a súlyos szövődmények kialakulása szempontjából. Ezért már akkor is orvoshoz kell fordulni, ha csak gyanítjuk, de nem vagyunk biztosan benne, hogy valóban stroke áll a háttérben. Az infarktussal ellentétben a stroke nem jár fájdalommal, így az emberek hajlamosak elbagatellizálni a tüneteket, és mire orvoshoz kerülnek, késő. A stroke-nak hat figyelmeztető jele van: nyelési zavarok, látászavarok, féloldali végtaggyengeség és zsibbadás, beszédzavar, valamint féloldali bénulás, utóbbi esetén a szájzug félrecsúszása a legszembetűnőbb. Figyeljünk oda magunkra és embertársainkra, bármilyen tünet észlelésekor hívjunk mentőt.
.
A bekövetkező esetekben minden harmadik beteg életét veszti. Aki nem, az is maradandó károsodásokat szenved, éppen ezért fontos a megelőzés. A legfontosabb a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése, a stresszes életmód kerülése, elhízás estén a testsúly csökkentése, továbbá a vérnyomás, a cukorbetegség és a kóros zsírok megfelelő kezelése.
A pulzus az artériáknak (verőereknek) a szívveréssel (normálisan) egyezően fellépő periodikus lüktetése. Mérésekor a szív percenkénti összehúzódásainak a számát (érverés számát) határozzuk meg. Pulzus definíciója: a periférián tapintható szívverések száma.
A pulzus, vagyis a percenkénti szívverések száma az általános egészség egyik fontos mutatója. Éppen ezért, ha a normálishoz képest emelkedettebb, az akár betegség, rendellenesség jele is lehet.
Az egészséges, normális pulzus lehetővé teszi a szívnek, hogy megfelelően reagáljon a napi aktivitás, a fizikai megterhelés vagy a betegségek támasztotta kihívásokra. Az általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám felnőtteknél 60-100 ütés/perc közt mozog ugyan, de egy edzett sportolónál nyugalomban a 40-50 ütés/perc is normálisnak tekinthető. A nyugalmi pulzus folyamatos emelkedettségének a kezelése orvosi feladat! A pulzusszám természetesen folyamatosan változik, hiszen olyan tényezők befolyásolják, mint a fizikai aktivitás, a napszak, az életkor, az időjárás, a hormonális változások és a stressz. Ezeknek a változásoknak ugyanakkor egészséges működés esetében a normál tartományon belül kell végbe menni.
Időben menjünk vizsgálatra
Szintén a megelőzést szolgálja az ultrahangvizsgálat is. Orvosilag bizonyított, hogy az esetek harmadában az agyat tápláló erek meszesedése, beszűkülése, az érfali felrakódásokról leváló, agyba sodródó, ott érelzáródást okozó embólusok vezetnek a súlyos tünetekhez, viszont ezeket az érfali felrakódásokat az UH segítségével észre tudják venni. Eleinte az érfalba koleszterin, később mész rakódik le. Minél vaskosabb a lerakódás, a plakk, minél durvább, egyenetlenebb a felszíne és minél lágyabb, szakíthatóbb az anyaga, annál nagyobb veszélyt jelent.
Veszélyes a pitvarfibrilláció
A szakemberek hangsúlyozták, évente akár 3 milliónyian is elszenvednek stroke-ot pitvarfibrilláció következtében, ezért aranyszabály a pitvarfibrillációval élők számára, hogy kezeltetniük kell betegségüket. Tehát szedjék a gyógyszerüket pontosan az orvos utasításai szerint, még akkor is, ha jól érzik magukat. Emellett mindig számoljanak be barátaiknak és családtagjaiknak arról, ha rosszul érzik magukat, valamint rendszeresen konzultáljanak az orvosukkal.
Ismert emberek haláloka is volt
A ne késlekedj nevű kampány oldalán számot adtak arról is, hogy a stroke valójában nem csak a modern kor pestise, hiszen a múltban is nem egy esetet regisztráltak. Példaként említették ennek kapcsán a legendás erejű, kenyérmezei hőst, Kinizsi Pált, Mátyás kedvenc hadvezérét, aki könnyedén felemelt egy malomkövet, majd szélütést kapott, valamint szintén a példák közé sorolták az amerikai elnököket - Adams, Tyler, Fillmore, A. Johnson, Arthur, Harding, Wilson, Roosevelt -, akik szintén agyi keringészavarban vesztették életüket. Megjegyezték, Lenin is ebben a betegségben szenvedett. Az első szélütés 1922-ben érte, ezt követően még némileg javult állapota, átmenetileg beszélőképessége is visszatért, járóképessé vált, azonban az újabb stroke-ok végül a halálát okozták.
Jó tanács!
Aki ilyen típusú a genetikai adottságokkal rendelkezik, mindenképpen fokozott figyelmet kell, hogy fordítson a prevencióra. Én is ezt teszem. Nálunk Apukám, Anyukám vonalában is a fő halál ok, szív és érrendszer erdetű volt! Ezért nekem kötelező ilyen típusú termékek fogyasztása preventív céllal.
Karba kell tartani a vérnyomásomat, erre kiváló a Garlic Thyme
Vérzsír, koleszterin ellen : Artic Sea Omega3
Tüdő, szív kapacitásomra: Argi+
Szívizom támogatásra: Cardio Health
Ha hasonlóérintettségben szenvedsz, kövesd a példámat, hidd el megéri!