BÚZAVIRÁG

A búzavirág (Centaurea cyanus) Dél-Európából származik, a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és a őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egyéves gyomnövény.

 Egyéb nevei: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, kékvirág, sukollat, vadpézsma, vetési csüküllő, imolya, kék konkoly.

Elterjedése

Mint a gabona gyomnövénye, megművelt területeken fordul elő, különösen a búza- és rozsvetésekben. Dél-Európai származású növény, ma már csaknem az egész földkerekségen elterjedt.

Jellemzői

Vastag orsógyökerű. 20-100 cm magas, felálló. Bokrosan ágas szárú, a pókhálós szőrzettől szürke színű növény. 

Virágfészkei magányosan ülnek a hajtások csúcsán.

 A szélső virágok "búzavirág-kékek", kétszer-háromszor olyan hosszúak, mint a belső, ibolyás színű, csöves virágok. 

Kaszattermésén fehér, narancsos vagy vöröses színű, finoman fogacskás szőrökből álló bóbita van.

Magvai évekig megőrizhetik csírázóképességüket a talajban. 

Májustól júniusig virágzik (a később kelt növények még késő ősszel is nyílnak).

Forrázatát külsőleg szemgyulladásra borogatására, toroköblögetésre használják. 

Teáját magában nem fogyasztják, adalékként a drogját étvágyjavító, görcsoldó, erősítő teakeverékekhez adják.

Gyógyhatása

Gyulladásgátló, borogató szer. TEÁJÁT MAGÁBAN NEM FOGYASZTJUK! Forrázatát szemgyulladás borogatására, toroköblítésre használjuk.

Búzavirág ellenjavallat: Teája csak más keverékek adalékaként fogyasztható (étvágyjavító, görcsoldó, és erősítő keverékekhez)!