BORÓKA

A közönséges boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Fűszer- és gyógynövény. 

Népies neve: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék.

Akár 2-4 méter magasra is megnő. Virágai kicsik, április -májusban nyílnak.

Pikkelylevelei egyáltalán nincsenek. A hármas örvökben a hajtásokra merőlegesen álló, 1-2 cm hosszú, szúrós levelei lapos tű alakúak, alma- és citromillatúak. Fonákjuk zöld, a színük ezüstös, amitől a növény szürkészöldnek látszik

Érett, sötét kékesfekete, hamvas-fényes, meghúsosodott, a fekete borsnál valamivel nagyobb tobozbogyója (galbulus) a borókabogyó (Juniperi fructus); a bogyós gyümölcsök egyike. 

Az első évben zöld marad, csak a második, ritkábban a harmadik évben érik be, ezért ugyanazon a növényen gyakorta érett és éretlen bogyók is láthatók. Az érett bogyó fényes feketéskék, átmérője 5-10 mm, bevonata kékes-hamvas, viaszos.

Gyökérzete ritkásan ágazik el, emiatt az átültetést rosszul tűri.

Kétlaki növény. Lassan növő,  fényigényes, szárazságtűrő faj, amely meszes és mészmentes talajon egyaránt megél. Rendkívül alkalmazkodóképes és ennek megfelelően igen változékony is.

Az egyes tűleveleket kettő-hét évenként hullatja le.

Bár a miénknél némileg hűvösebb éghajlaton (Európa középhegységeiben, a Brit-szigeteken) érzi magát igazán otthon, hazánk legtöbb tájegységén megtalálható. Magyarországon főleg a karsztfennsíkokon (Aggteleki-karszt, Bükk-fennsík) nő, ahol a legelőkön, felhagyott gyümölcsösökben a galagonyával és a kökénnyel együtt jelenik meg. Védett, jégkorszaki reliktumnak tekintett ún. ősborókás nő a Duna-Tisza-közénének meszes homokjain - ez a Kiskunsági Nemzeti Park egyik büszkesége.

a Barcsi Tájvédelmi Körzet borókását is természetvédelmi területté minősítették.

Hatóanyagai:

invertcukor / kb. 30% /

illóolaj / 1-2 %/

juniperin

fehérje

flavonglicozidok

gyanta 

viasz

gumi

pektin

MIRE JÓ?

-Pástétomokhoz, savanyúságokhoz.

-Vadpácokhoz.

-Gint, gyomorkeserűt is készítenek belőle.

-Kulináris élvezet a belőle készült pálinka.

-Levesek, szószok, savanyú mártások fontos alkotó része!

-Halételekhez, sonkához ízesítésre.

Bárányhús, borjú vese legfontosabb fűszere.

GYÓGYHATÁSA

Légzőszervi problémáknál, tea formájában.

_Emésztési panaszikra.

-Hugyúti fertőzések esetén.

-Erős vízhajtó.

FONTOS FIGYELMEZTETÉS

-Vese irritáló hatása max. 10 napig használjuk csak !

-Napi adag ne legyen több, mint 8 szem.

Aromája gyorsan elillan, ezért szét kell nyomni.

Kész ételből mindig távolítsuk el!